Óda napjaink karrierista hölgyeihez…

A nonfigi a derekamon marha jól mutat,

Tolatáskor jelzi az agyamhoz az utat,

Bár szolcsiban a csajok szerint egész jó a mellem,

De nem nyerhetnék vele még a légzsákom ellen.

Kígyóbőr csizmám, kicsit több volt, mint hetven,

Külsöm, mint egy statisztáé a LeniKrevic klipben.

Mango szatyor, telcsi, szájfény felken,

Fontos az összhang, a trendem rendben.

Karrierem építése nem egyszerű feladat,

Gyakran kell térdelnem, az asztalok alatt.

A píáros szakma nem könnyű kenyér,

A háton fekvő egértől kérges lesz a tenyér.

De hagyjuk is a munkát, mert sietek éppen,

Talizunk a csajokkal a Liszt Ferenc téren.

Péntek esti “Szex és Nyújork” paródia túra

Ez a nagyvárosi, kozmo, trendi kultúra.

Egy negyvenes ügyvéd, álmaim lovagja,

Bájos az a poci, ha fakormányra rakja,

Nem minden a külső, tartja a mondás,

Dzsípiesz és klíma nélkül hiába vagy Hondás.

Ha eltűnnek a pasik, az ágyjelenet után,

Hogy miért történik veled, te csak nézel bután,

Főzni azt nem tudsz, és nem akarsz gyereket,

Egy liter tejért meg nem tartunk tehenet.

Húspiaci értéked, ahogy konvergál a nullához,

Sorsod, mint a folyó, mely olvadáskor hullát hoz.

Macskát tartasz gyerek helyett, beszélsz a kutyádhoz.

A vénlányok klubja lassan téged is elátkoz.

Nem az élet ver, hanem Te szívatod magad,

Kicsit sokat néztél tévét, átmosta az agyad.

Bármit is mond anyukád, és tömi fejed a média,

Az az út, amit jársz, az nem vezet sehova.

Családod az nem lesz, igaz lóvé, mint a pelyva.

De a temetőben tudod, nincs menedzser fejfa,

Az önmegvalósítás, meg a karrier a fő cél,

Te döntöttél, cicám, eszed, amit főztél

(ismeretlen szerző)

Címkék:
Tovább a blogra »