1.0A HUMOR a bölcsek esernyöje.https://yedrita.cafeblog.huyedrahttps://yedrita.cafeblog.hu/author/yedra/<p> </p><pre><br>Társaitól búcsút sem vett, azt se mondta: "Gá!"<br>Kilépett a libasorból, s elment világgá.<br>A legelső pocsolyánál máris vízre szállt,<br>és hattyúi halálához egy dalt komponált.<br><br> Egy hattyúdalt, az egyetlent, a végsőt,<br> a halálhívó szent, nagy éneket,<br> a fagyos lánggal kilobbanva égőt,<br> mely lebegve száll idő s tér felett.<br> A hattyúdalt, mit életen át érlelt<br> a méltóságos csönd, a némaság,<br> a hattyúdalt, a vádat s elégtételt,<br> a semmivé lett vágyak halk dalát!<br><br>Gyötrődött, töprengett a hattyúi lúd,<br>és költött is végül szép dalt, szomorút.<br>Megvárta az alkonyt, úgy zendített rá.<br>Zengett a bús ének: "Gá-gá-gá-gá-gá!"<br><br>Várta a szép elmúlást, a hattyúvégzetet,<br>várta, várta hajnalig, míg meg nem éhezett.<br>Gyakran sóhajt fel azóta, ha kint legelész:<br>- Gágogva élni könnyű - dalolva halni nehéz!</pre>rich