1.0A HUMOR a bölcsek esernyöje.https://yedrita.cafeblog.huyedrahttps://yedrita.cafeblog.hu/author/yedra/<pre style="font-family: Times New Roman,Times;"><br><br><br>Születtem Dolhán,egy kutyán,<br>tizenkettőben, Gezarol után.<br>Atyám paraszti sorban élt egy lobogós gatyán.<br>Anyám egy cipész vérét kicsikarva,<br>átment a kisiparba.<br>Kiskoromban elláttam már bolhai tisztemet,<br>s a csípésem jelentősen viszketett.<br>Lakókutyám egy kis pulipintyó,<br>mint jó suba betakart,de többet akart<br>ifjúi vágyam már tavaszra:<br>átköltöztem hát egy tágasabb kuvaszra,<br>mely nemsoká a plébános ebe lett.<br>Szemem előtt tehát már a papi pálya lebegett.<br>A lelkem felkészült,s a tornácon, hol este a lelkész ült,<br>magam is reverendába bújtam.<br>Ám az új tan s a jámborság nem kötött le sokáig.<br>Megláttam másnap a szakácsnő bokáit,<br>fogtam magam s kiugrottam.<br>De csalódtam benne! Sós volt és lagymatag.<br>Az örökös hagymaszag tönkretette a gyomrom,<br>és olyan testes volt, hogy féltem, agyonnyom.<br>Nem maradtam egy estet sem,megszöktem a sekrestyésben,<br>aki velem a kocsmába tántorgott.<br>Magához vett a kántor ott,<br>s hogy lett tanyám egy tanár úr nadrágja?<br>- Ez a kis út nagy drámaa kántorné életében.<br>Én megértem!Így kerültem iskolába,<br>amit néhány diákban tisztességgel kijártam.<br>Tanulnom ugyan csak ritkán akaródzott,<br>de mivel az osztály sűrűn vakarózott,<br>szavamra,valamit mégiscsak szívhattam magamba!<br>Érettségi vizsgánkon én átmentem.<br>Az elnökre.Felnyögve<br>kaparászott utánam,s bár az ízét utáltam,<br>mégis, pályám érdekében<br>addig benne éldegéltem,<br>amíg a rég áhított fővárosba szállított.<br>Az elnök egy kis színésznőt szeretett.<br>Így kaptam szerepet az egyik színpadon.<br>De nem szerepeltem soha a színlapon,<br>mert atyám tanácsa mindig bennem marad:<br>"Sohase engedd kinyomni magad!"<br>Színésznőm illatos szoknyáján hintázva<br>jártam a színházba.<br>Az öltöző pad alatt<br>én is mindig jól kicsíptem magamat.<br>Ám az én művésznőm, felelőtlen fruska,<br>ráerőszakolt egy színikritikusra.<br>Azt hittem, vérembe megy most ész, értelem,<br>de rágós volt, fanyar, avas és vértelen,<br>ezért ugrottam át Önhöz néhány napra<br>többi rajongómat inkább megváratva.<br>Csináljunk most együtt egy jó csípős darabot.<br>...S ezzel a bolha jól belém harapott.<br>Akkorát csaptam rá, hogy hasadt a paplan.<br>Hogy ugrott el mégis? Megfoghatatlan!<br>Veszítve karriert, nagy lakomát,<br>riadtan menekült az ablakon át.<br>Tovatűnt egy kóbor eben kutyagolva,<br><span style="font-size: 14px;">s lett, ami volt: kutyabolha.</span></pre> <p> </p>rich